Kezdőlap

Egy szívhez szóló írás:
 
   "Kikötött, magára hagyott kutyák erdőben, falvakban, városokban.   Gyepmesteri telepeken sínylődő, altatásra váró ebek, tucatjával szétszórt, elhagyott, reménytelen sorsú kölyök állatok. Ivarzás miatt elkóborló négylábúak, vemhesen kidobott szuka kutyák tömkelege. Vashordó, méteres lánc, hátsó udvar, kilátszó bordák, mocskos, üres edények. Állatvédelmi életkép Magyarországról.Nincs és nem is lesz "áttörés", amíg a hatóságok szemet hunynak a durva állatkínzások felett, amíg bárki kidobhatja bárhol a kutyáját, következmények nélkül (hiszen nincs rajtuk egyedi jelölés), amíg a születés-szabályozás máig is "érvényes" módja a földhöz csapás, vízbe fojtás, élve temetés, amíg a falvainkban bárki lelövetheti a feleslegessé vált állatát, amíg vannak állatorvosok, akik a gazda kívánságára egészséges állatokat altatnak el, amíg állatkínzási ügyekben a rendőrség embere azt válaszolja a bejelentőnek, hívja fel az állatvédőket  (civileket), az ő dolguk eljárni, addig nem lesz rend, addig nagyon sok ártatlan állat fog elpusztulni.Addig marad pár bolondnak tartott állatvédő fojtogató és nyomasztó küzdelme. Az álmatlan éjszakák. Nap mint nap szembesülés a tudatlansággal, sötétséggel, nemtörődömséggel.Azért nem adom fel, nem adjuk fel!Nem csalódhatnak az emberben, hiszen tele vannak élettel, lelkesedéssel és szeretettel. Ők lelkesítenek minket is, ezért tesszük tovább a dolgunkat. Még nem látszik a fény az alagút végén, de kis gyertyákat gyújtunk szerte az országban és egy idő múlva talán a kis fények bevilágítanak az udvarok hátsó részére is, ahol Buksik és Bikficek csörgetik a láncot és várják az estét, hogy a gazdi csontot vessen elébük."
                                                                                             Somogyi L. Emőke

Almenü

• Daganatos Góliát sikertörténete